A projekt keretében mind a 7 településen, mentorok segítik a hátrányos helyzetű családok felzárkózását. Összesen 17 szakember lát el mentori feladatokat. Ahhoz, hogy a mentorok megfelelően végezzék majd a napi munkájukat, szakmai ismeretekre is szert kellet, hogy tegyenek, ezért több tematika köré építve felkészítő tréning napokat szerveztünk. A mentor feladata összetett. Fő feladatuk a célcsoport tagok toborzása, 20 fő hátrányos helyzetű aktív korú személy egyéni fejlesztési tervének elkészítése és folyamatos felülvizsgálata, 14 fő mentori szolgáltatásban való részesítése, a tevékenységével kapcsolatosan készített dokumentációk vezetése. A mentorfelkészítő program célja a reziliencia, a tudatosság fokozása és a szakmai kompetencia növelése a konkrét kihívásoknak,feladatköröknek megfelelően pl. egyéni fejlesztési tervek elkészítésére, megvalósítására való felkészülés, egyéni kompetenciák felméréséhez módszertani támogatás.

A mentorfelkészítő program első alkalmával megtanulták a szociális munka összetett fogalmát, majd a szociális munka hazai alakulásának történetét dolgozták fel. A történeti rész megismertetése 7 korszakon keresztül történt egészen az 1800-as évek elejétől napjainkig. A mentorok hátrányos helyzetű, aktív korú személyeket fognak a programba bevonni, egyéni
fejlesztésben, mentorálásban részesíteni. De maga az egyén sokszor nem egyszemélyes háztartásban él, hanem családban. Fontos, hogy a mentorok megismerjék az egyén helyét a
családban. Ezért második alkalommal tisztáztuk, hogy mi a család fogalma és a család funkciója.

Harmadik alkalommal a mentorok a hátrányos helyzettel kapcsolatosan a képzés során az alábbi témaköröket érintették: életkészség, konfliktusok, félelem, önállóság, proaktivitás, szocializáció. A mentorok megismerték az emberi szükségletek hierarchiájának modelljét, és beazonosíthatták, hogy jelen esetben ők melyik szinten vannak most. A modell/piramis ismerete egy szociális munkás számára nagyon fontos, hiszen ha a kliensét elhelyez a piramis valamelyik szintjén, tudja, hogy milyen irányba vigye a fejlesztést, hogyan járuljon hozzá, hogy az egyén problémája megoldódjon. A mentorok segítséget kaptak a képzés során, hogy megtanulták kezelni azt, ha a kliensük egyik szintről visszább esik az alatta lévő szintre, megtanulták, ha krízis lép fel, mi a teendő. Negyedik alkalommal a mentorok informatikai ismereteiket bővíthették a word, az excel használatának területén, áttekintették az e-mail fiók kezelését, valamint a google drive használatát is, főként a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő felületét. 5 alkalommal kitértünk a járás legfontosabb jellemzőire, adott település helyzetére, hiszen a mentoroknak is tisztában kell lenniük, mivel ezeken a településeken végzik munkájukat, ezeken a településeken élő személyeket kell a programba bevonniuk. A helyzetértékelés során megismerhették a járás elhelyezkedését, környezeti jellemzőit, a településszerkezeteket, a környezeti hatásokat, a projekt célterületeinek besorolását, a társadalmi hátteret, az életmódtényezőket egyaránt.

A 6. alkalom témája a hátrányos helyzetből adódó nehézségek, önmenedzselés, az idő beosztása, kapcsolati tőke, alapvető mentálhigiénés problémák elkerülése. A képzés elején a mentorok egy készségfelmérő tesztet tölthettek ki, ami szintén mérte a társas és személyes kompetenciáikat, ez alkalommal pedig megtudhatták azt, hogyan lehet fejleszteni ezeket a képességeket. Az érzelmi intelligencia fejlesztése fontos az életminőség tekintetében. Az érzelmi intelligencia hozzájárul a munkahelyi és az élet egyéb területén elért sikereinkhez, boldogságérzetünkhöz. Érzelmi intelligenciánk első lépése önmagunk ismerete, mely magába foglalja képességeink és lehetőségeink ismeretén túl érzelmeink felismerését és kezelését, csakúgy, mint mások érzelmeinek azonosítását és azokra való reakcióinkat. A 7. képzésen a mentorok jogszabályi ismeretekre tehettek szert. Szükséges a segítő szakmában alapvető jogszabályok ismeretével tisztában lenni, hiszen a munkavégzés során,egy-egy mentorálás alkalmával is használhatják ezt az ismeretet a mentorok. A 8. képzésen részletesen kitérünk a feladatokra és azok elvégzésének menetére. 9. alkalommal mentorok egymással párt alkotva gyakoroltak problémafákat készíteni, a tényleges probléma meghatározását gyakorolták. Majd szintén egymásra készítették el a környezettanulmányt.

A képzés utolsó napja egy témanap volt. Erre a napra meghívást kaptak a projekt konzorciumát alkotó települések vezetői, a települések szociális intézményvezetői. A mentorok egy-egy, általuk kiválasztott témával készültek, és előadások formájában szemléltették azokat. Olyan témákat választottak a mentorok, amiket egy-egy mentorálás, családlátogatás során is használhatnak majd. A témafeldolgozással zárult a mentorok felkészítése.

„…a mentor olyan ember volt, ki szavát, tettét befejezte…”